Nemes Lampérth József
- Nemes-Lampérth József – Wikipédia
- SZ�Z SZ�P K�P - Nemes Lamp�rth J�zsef: Aktok
- Nemes-Lampérth József | 100 híres (béta)
- Megyei Lapok
Nagybányán és Párizsban alakította ki sajátos stílusát, amellyel a századelő magyar avantgárdjának egyik legeredetibb egyénisége lett. Erőteljes konstrukciójú képeit páratlan dinamizmus feszíti, tusrajzain a sötét-világos kontrasztjával, a szinte brutális anyagkezeléssel, széles ecsetvonások ritmusával formál teret. Stílusa rokon Cézanne, a fauves és a Die Brücke törekvéseivel. Festményeire, rajzaira egyre inkább felfigyeltek, egyre több rajzát közölte a Kassák Lajos által szerkesztett és kiadott Ma című folyóirat, ilyenformán Nemes Lampérth betagozódott a magyar aktivizmus híveinek körébe. Nemes Lampérth a portré -, a táj -, és az aktfestésben egyaránt otthonosan mozgott, sőt csendéletei is vannak. 1917 -ben részt vett a Fiatalok kiállításán a Nemzeti Szalonban, 1918 -ban pedig a Ma III. demonstratív kiállításán. Mozgósító erejű plakátrajzaival 1919 -ben a tanácskormány propagandáját segítette. Ismert Kmetty Jánossal közösen készített Be! [3] című plakátja, amely a kommün fegyveres védelmére mozgósított.
Nemes-Lampérth József – Wikipédia
- Bajkay Éva: Nemes Lampérth József - A Magyar Festészet Mesterei II. sorozat (*22)
- Nemes Lampérth József - Városi házak - Festmény | Galéria Savaria online piactér - Régiségek, műalkotások, lakberendezési tárgyak és gyűjteményes darabok
- Daniella kft állás bejelentése
- Eladó KIA | Sportage 2.0 LX Base 4x2 - JóAutók.hu
- XXI. kerület - Csepel | Áprilisban itt az általános iskolai beiratkozás – Mutatjuk a tudnivalókat
- Nemes Lampérth József (könyv) - Bajkay Éva | Rukkola.hu
- Nemes-Lampérth József – Wikipédia
- SZ�Z SZ�P K�P - Nemes Lamp�rth J�zsef: Aktok
- Kozmetikai szalon tervezése - Kecskemét
- Nemes-Lampérth József | 100 híres (béta)
- Nemes-lampérth józsef
- Nemes Lampérth József könyvei - lira.hu online könyváruház
SZ�Z SZ�P K�P - Nemes Lamp�rth J�zsef: Aktok
Nemes-Lampérth József Önarcképe (1911) Született 1891. szeptember 13. Budapest Meghalt 1924. május 19. (32 évesen) Sátoraljaújhely Aki(k)re hatott Erős Andor Kmetty János Uitz Béla Aba-Novák Vilmos Szőnyi István Patkó Károly Barcsay Jenő A Wikimédia Commons tartalmaz Nemes-Lampérth József témájú médiaállományokat. Nemes-Lampérth József ( Budapest, 1891. szeptember 13. – Sátoraljaújhely, 1924. május 19. [1]) magyar festő és grafikus. A 20. század elején a magyar avantgárd egyik legeredetibb egyénisége. Neve [ szerkesztés] Családneve eredetileg Lampérth, a Nemes előnevet művésznévként ő maga vette fel. Kötőjellel és anélkül is szerepel a különböző forrásokban. [2] Életpályája [ szerkesztés] A budapesti iparművészeti iskolában Vesztróczy Manónál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Bosznai Istvánnál és Zemplényi Tivadarnál tanult, de naturalista és akadémikus stílusuk nem elégítette ki Nemes Lampérth ízlésvilágát, így először a Nagybányai művésztelepre ment festeni, majd 1913 -ban Párizsba. Az első világháborúban szerzett sebesülése következtében bal keze megbénult, 1916 -ban erre való tekintettel leszerelték.
Jellegzetes, a látvány szerkezeti tömegeire koncentráló, plasztikus és élénk színsávokból építkező szemléletmódja legkorábbi, 1910-ben készült növény- és konyhai csendéleteket ábrázoló olajfestményein is jelentkezik. A színsávok ritmikus és dinamikus együttese már egyértelműen belső indulatok kifejezőjeként jelenik meg nagybányai tanulmányai után, 1911 őszén festett Önarcképén (Magyar Nemzeti Galéria). 1912 tavaszán a természeti és építészeti formák lényegi elemeire, valamint fény-árnyék ellentétekre koncentráló tusrajz-sorozatot készít a Városligetben, az Epreskertben, majd őszi felvidéki útja során. E ciklus olajban kivitelezett darabja a Városligeti fák (1912, magántulajdon) tömör csoportját megörökítő festménye. Első korszakának a pasztózus színsávok kontraszthatásait végletekig kiaknázó drámai erejű festménye az 1912 decemberében készült, elhunyt édesapját ábrázoló Ravatal című festménye (Magyar Nemzeti Galéria). A tér és architektúra ábrázolási lehetőségeinek feszes, egyszersmind érzelmi feszültséggel telített példáit tartalmazza az 1913-ban a párizsi Szajna-hidakról készült erőteljes tusrajz-sorozata.
Nemes-Lampérth József | 100 híres (béta)
Megyei Lapok
[4] Stílusában már 1912 -ben a Városliget című képén megfigyelhető az a képessége, hogy erőteljes vonalak tömegével kompozíciót teremt, ugyanez jellemző utolsó, 1920 -as Önarckép ére és az 1922 -es Egy férfi arcképe címűre. Ezzel a technikával készített további kiváló vázlatokat és szénrajzokat. A magyar avantgárd, azon belül az aktivizmus robusztus tehetségű művésze volt, majd őt szorosan követte Uitz Béla. Nemes Lampérthnak a sors kevés időt hagyott a kifutáshoz, 32 éves korában meghalt, de még így is körülbelül 150 darab festmény és grafika maradt utána. Elborult elmével is világos pillanataiban kiváló grafikákat alkotott. A Magyar Nemzeti Galéria 1963 -ban, majd 1992 -ben rendezett műveiből gyűjteményes kiállítást. 2016 augusztus-szeptemberében a Kieselbach Galéria rendezte meg eddigi legteljesebb életmű-kiállítását 123 művel, ebből 22 olajfestménnyel. Ezeket a következő múzeumokból, intézményekből, valamint még további 12 magángyűjteményből kölcsönözték: Magyar Nemzeti Galéria, Kiscelli Múzeum, Petőfi Irodalmi Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár, Janus Pannonius Múzeum (ezen belül a Modern Magyar Képtár), Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr, Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján, Herman Ottó Múzeum, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény, Budapest, Savaria Múzeum, Szombathely, és az Antal-Lusztig Gyűjtemény.
A doktorimat írtam művészettörténetből, amikor kijött a Thomas Crown ügy című film, valamit könyv formában a Da Vinci kód. Mindkettő tetszett, de nagyon zavarónak találtam a bennük lévő történelmi és művészettörténeti pontatlanságokat, különösen a könyvben. Hamar rájöttem, hogy nagyon kevés kutatás létezik a bűnözés ezen formájáról, ekkor kezdtem el komolyabban is foglalkozni a lopott műkincsekkel. Rövidesen én lettem a téma legelismertebb kutatója, hiszen más nem is nagyon foglalkozott ezzel. Noah Charney-t felkérte már az FBI, a Scotland Yard, az olasz, a szlovén és a hongkongi rendőrség is az együttműködésre. Korábban senki nem kutatta tudományosan a műkincsrablók módszereit Miért nem érdekelt ez korábban senkit? Az volt a tapasztalatom, hogy a kormányzatok és a rendőrség sem veszi túl komolyan a műkincsekkel kapcsolatos bűntényeket. A filmbe illő nagy műkincsrablások jutnak erről eszükbe, és mivel abból nagyon kevés van, azt gondolják, ez minden. Holott világszerte több tízezer lopás és rablás történik.
Műveit rendszeresen reprodukálták Kassák Lajos lapjaiban, A Tettben és a MA-ban. A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
Mert minden egyes mű külön-külön is élesebb megvilágításba kerül, mihelyt módunkban van azonos feladatot képviselő művel összehasonlítani. Ha módszerünk mellett a festői téma is hangsúlyozott szerepet kap, úgy ezért szívesen vállaljuk a felelősséget. Az a felfogás, mintha mindegy lenne, vajjon Madonnát, vagy csendéletet fest-e a művész, régen túlhaladott álláspont. A művész tudatosan választ tárgyat, nem a véletlenen múlik, hogy milyen jelenségekből alkotja meg képét. A "l'art pour l'art" - művészet a művészetért - elv tiltakozása a téma túlbecsülése ellen, tulajdonképen csak a téma hibás értékelésének szól. Gerő Ödön - Londesz Elek - Modern magyar festőművészek Andrási Gábor - Pataki Gábor - Szücs György - Zwickl András - Magyar képzőművészet a 20. században A 20. századi magyar művészet története 1896-ban, a millennium esztendejében kezdődik, akkor, mikor a fényes ünnepségek ellenére leplezetlenül feltárul az akadémikus és modern szemlélet ellentéte. A historizmus mellett virágzik a szecesszió, néhány fiatalember pedig elindul Nagybánáyra, a modern magyar művészet első állomására.